Hazánkban már hosszú évtizedek óta megtalálható a füge a kiskertekben, de az utóbbi időben mondhatni reneszánszát éli ez a gyümölcs a melegebb régiókban, így számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb megjelenik a vele táplálkozó fügemoly is, melynek lárvája évről évre egyre jelentősebb károkat okoz a fügebokrokon.
Előfordulása, terjedése
Európa mediterrán területein gyakori kártevő, kelet felé Üzbegisztánig, dél felé Észak-Afrikáig fordul elő ott, ahol tápnövénye is megél. Legészakibb előfordulása Angliában van, Londonban 2014-ben észlelték először. Megjelenését már Kínában is észlelték. Hazánkban először 1955-ben írták le Csepelen, majd évtizedekig nem bukkant fel. Hosszú idő után, 2011-ben az ELTE budapesti füvészkertjéből közölték előfordulását, majd 2014-től egyre több helyről jelentették: a Mecsekből, Keszthelyről, a Velencei tó környékéről, Törökbálintról és Biatorbágyról, és Budapest több pontjáról érkeztek a hírek. Terjedése azóta is töretlen, hiszen a tápnövényéből nincs hiány, és egyre enyhébb teleink sem jelentenek számukra akadályt.
Jellemzői
Az amúgy nagyon szép lepke kistermetű, maximum 2 centiméteres szárnyfesztávolsággal. A hernyó is legfeljebb 2 centiméter hosszú, színe sárgászöld, és fekete szemölcsök borítják.
Életmódja és kártétele
A moly nálunk kétnemzedékes. Lepkealakban telel át, majd áprilisban kezd repülni, párzik, és lerakja petéit a füge levelére. A kikelt hernyók május közepétől rágják a leveleket egy általuk szőtt, pókhálószerű szövedék védelmében. Azonban nem csak a leveleket károsítják, hanem a még éretlen gyümölcsök felületét is megrágják. Miután kifejlődtek, egy csónak alakú fehér szövedékben bábozódnak a levélzetben vagy ágcsomókban. A belőlük kikelt lepkék június végétől repülnek, petét raknak, és eme második generáció hernyói július végétől októberig táplálkoznak, majd bebábozódnak, a kikelt lepkék pedig védett helyre húzódnak áttelelni.
Védekezés
Magyarországon jelenleg termő fügében nincs engedélyezett növényvédőszer. Házikerti körülmények között, ha nem nagymértékű a fertőzés, célszerű minél előbb kézzel összenyomkodni a hernyókat. Ha ez nem kivitelezhető, mert mondjuk több nagy fügebokrunk is van, létezik egy biogazdálkodásokban is engedélyezett szer, a Dipel DF. Ez egy hernyókártevők ellen kifejlesztett biológiai rovarölőszer, mely a füge-levélmoly mellett alkalmazható almamoly, aknázómolyok, sodrómolyok, szőlőmolyok, barackmoly, keleti gyümölcsmoly, kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke, káposztalepke, répalepke, amerikai fehér szövőlephe hernyói ellen is. Hatóanyaga a Bacillus thuringiensis nevű baktériumfaj egyik törzse. A baktérium által termelt toxinok a kártevő lárva belében aktiválódnak, a bélfalhoz kötődnek és a hernyó bélcsatornája hatásukra perforálódik.