A világ számos növényekkel táplálkozó atkaféléje közül a közönséges takácsatka, vagy más néven kétfoltú takácsatka (Tetranychus urticae) a legnagyobb jelentőséggel bíró faj kertész körökben. Aki növényekkel foglalkozik, legyen az gyümölcsfa, vagy szobanövény, nagy eséllyel meggyűlt már a baja ezekkel a kis bajkeverőkkel. Maga az atka nagyon pici, szabad szemmel alig látható, így először általában a kolónia által szőtt háló (innen az elnevezés), és a szívogatások következtében a leveleken kialakuló sárga elszíneződés tűnik fel az embernek.
Kártétele
A közönséges takácsatka polifág faj, tehát szinte minden növényen okozhat károkat, gyümölcsfákon, zöldségféléken, dísznövényeken, fűszernövényeken, szobanövényeken egyaránt. Szívogatásuk nyomán először csak apró sárga pöttyök jelennek meg a levélen, aztán ahogy nő az egyedszám, és egyre többen táplálkoznak, úgy ezek a kis pöttyök is egyre sűrűbbek lesznek, míg végül az egész levél sárga lesz, majd elszárad. Ezáltal nagymértékben csökkenti a növény fotoszintetizáló felületét, minek következtében az legyengül, kevésbé lesz ellenálló a kórokozókkal szemben, és kihat a termés mennyiségére, és minőségére is.
Életmódja
A takácsatka a száraz, meleg környezetben érzi jól magát. Tömeges elszaporodása szempontjából a 22 °C fölötti hőmérséklet rendkívül kedvező. Évente több nemzedéke alakul ki, a peterakása 8 °C alatti hőmérséklet körül marad csak abba. A nyári nemzedékek kifejlődése 30 celsius-fok környékén két hét alatt végbemegy.
Védekezés
Mielőtt a védekezési lehetőségekre rátérnénk, meg kell említenünk két nagyon fontos hibát, amiket ha elkövetünk, segítjük az atkák felszaporodását!
Az első a felgyomosodott terület. Mivel sok gyomfajt is kedvelnek a takácsatkák, azokon nagyon fel tudnak szaporodni, és az elszáradó gyomokról a kultúrnövényekre vándorolnak át.
A második a helytelen vegyszerhasználat. Tudni kell, hogy mivel a takácsatka nem rovar, hanem pókszabású, a rovarölőszerek hatástalanok rájuk, ellenben elpusztítják azokat a ragadozó rovarokat, amelyek az atkákat kordában tartják, így azok kedvükre sokasodhatnak.
Na de mit tehetünk, ha már elszaporodtak nálunk az atkák?
- Ha szobanövényeinket támadták meg, elég lehet, ha naponta többször megpermetezzük vízzel, mivel az atkák rosszul viselik a nedves, párás körülményeket. Ugyanezt megtehetjük egy növényházban is, a fólia alatt meg tudjuk növelni a páratartalmat.
- Jó hatékonyságú a korszerű olajkészítmények (neem-olaj, narancsolaj) permetezése is, melyek az atkák testére jutva, és azt bevonva gyakorlatilag megfojtják a kártevőket.
- Különböző ragadozó atkák vagy poloskák alkalmazása.
- Kéntartalmú növényvédő szerek alkalmazásával sem követünk el nagy hibát, hiszen a kénnek atkagyérítő hatása is van, nem csak lisztharmat ellen véd.
- Flumite 200 atkaölőszer, melynek hatóanyaga a diflovidazin, mely kontakt- és transzlamináris hatásmóddal is rendelkezik, tehát bár nem jut a növény minden részébe a nedvkeringés által, de a levélbe felszívódik, így elpusztítja a fonákon szívogató egyedeket is. Az atkafajok valamennyi fejlődési alakja ellen hatásos: gátolja a lárvák fejlődését, valamint tojásölő hatása is van, és sterilizálja a nőstény atkákat. Előnye, hogy szelektív hatású, tehát a legtöbb ragadozó atkával szemben hatástalan. Zöld minősítéssel rendelkezik, így felhasználható integrált növényvédelmi technológiákban is. Hosszú hatástartammal rendelkezik, élelmezésügyi várakozási ideje 28 nap.
- Nissorun 10 wp atkaölőszer szintén kontakt- és transzlamináris hatásmóddal is rendelkezik, és kiváló pete- és lárvaölő hatása van. Ez is szelektív hatású, a ragadozó atkákat, rovarokat kíméli.
