A japán szedermálna egy Japánból, Kínából, és Koreából származó, szederhez és málnához hasonló habitusú, hosszú hajtásokat nevelő félcserje. Annak idején dísznövény gyanánt, valamint hibrid málnák nemesítéséhez hozták be Európába, és Észak-Amerikába. A telepítés utáni első évben tavasszal hoz egy erős, akár 3 méteres hajtást, ezen termést még nem érlel. A második évben ezen képződő oldalhajtások viszont már virágoznak, és teremnek. A virágok csészelevelei ragadós nedvet termelő szőrökkel vannak bevonva, és védelmezőn beborítják a fejlődő gyümölcsöket. Ízletes kis gyümölcsei csomókban fejlődnek a hajtások végén. A gyümölcsök kinézetre a málnához hasonlítanak, ízletesek, édesek, de egy kissé savanykásak is egyben. Nyár közepén kezdenek érni, teljesen éretten piros színűek, éretlenül narancssárgák. Szaporítása egyszerű, elég, ha a vessző lehajlik, egy ponton hozzáér a talajhoz, és máris gyökeret ereszt. Ezt a részt leválasztva egy új, különálló növényt kapunk. Teljesen télálló, a kora tavaszi fagyokra sem érzékeny, betegségekre nem fogékony, kártevője nincsen, így a málnára jellemző vesszőbetegségek (gubacsok) nem fenyegetik.
