Blog Dugványozás

Dugványozás

A növények szaporításának létezik generatív, és vegetatív módja. A generatív, vagyis ivaros szaporítás alatt a magvetést értjük. Ennek sajnos megvan az a hátránya, hogy ha nemes fajták magjait vetjük el, akkor az utódnövény termései valószínűleg nem lesznek olyan minőségűek, mint annak a növénynek a termései, melynek a magjait elvetettük. Ennek kiküszöbölésére alkalmazhatjuk a vegetatív, vagyis ivartalan szaporítási módokat, mint amilyen a tőosztás, a bujtás, a dugványozás, vagy az oltás. Ezekben az esetekben az anyanövénnyel teljesen megegyező tulajdonságokkal rendelkező növényt fogunk kapni. A következőkben a dugványozásról lesz szó részletesebben. Nagy előnye ennek a szaporítási módszernek az oltással szemben, hogy sokkal gyorsabban, egyszerűbben, nagyobb mennyiségben tudjuk szaporítani kedvenc növényeinket. Dugványozni lehet hajtást (zöld, vagy félfás), vesszőt (fás), levelet, és gyökérdarabot is, de leggyakrabban a hajtást, és a vesszőt szokták.

Attól függően, hogy mikor szedjük a dugványozni szánt növényi anyagot, megkülönbüztetünk zöld-, félfás-, és fás dugványt. Pontosabban nem is az időpont a lényeg, hanem az, hogy milyen fejlődési szakaszban van éppen a szaporítani kívánt növény. 

Hajtásdugvány

A vegetációs időszakban kb. 10-20 centis, vagy 3-4 rügyet tartalmazó (egyes növények rügyei között nagyobb a távolság) hajtásdarabokat vágunk az anyanövényről úgy, hogy a legalsó rügy alatt fél-egy centiméterrel legyen a vágás. Ezután jó vízáteresztő, laza szerkezetű közegbe szúrjuk a hajtásokat úgy, hogy legalább két nóduszig a közegbe kerüljenek. A közeg lehet tőzeg, homok, perlit, kókuszrost, vagy ezek különböző arányú keveréke. Mivel ezek a hajtásdarabok növekedésben vannak, meg kell hagyni rajtuk 1-2 levelet, hogy továbbra is képesek legyenek fotoszintetizálni. Nagy levelű fajok esetén kurtítsuk is meg őket, hogy csökkentsük a párologtató felületet. Biztosítsunk magas páratartalmat, mivel minél szárazabb a levegő, a meghagyott levelek annál intenzívebben párologtatnak. Mivel azonban ezek gyökérzettel még nem rendelkeznek, nem tudják pótolni az elvesztett vizet, így kiszáradnak. A hajtásdugványnak két típusa van:

Zölddugvány

A zölddugvány egy hajtásdugvány, mivel az azévi friss, még be nem fásodott hajtást válasszuk le az anyanövényről, amire általában május-júniusban kerülhet sor, mikor már elég hosszúak az új hajtások. De a legtöbb évelőnek évente több növekedési szakasza is van, így később is találhatunk gyökereztethető zöld hajtást.

Félfás dugvány

A félfás dugványt (ami szintén egy hajtásdugvány) később szedjük, mikor már a hajtások elkezdenek fásodni, de még nem fásodtak be teljesen (általában nyár közepétől szeptemberig).

A vágási felületen folyamatos nedvesség hatására mindkét esetben kallusz (osztódószövet) képződik, melyből differenciálódnak azok a sejtek, melyekből a gyökérképződés megindul.

img 20230402 151910
Előkészített babérmeggy zölddugvány
img 20230415 185425
Már csak le kell fedni, és várni

Fás dugvány

A növény nyugalmi időszakában késő ősztől, novembertől egészen a következő év januárjáig (ekkor már vesszőnek hívjuk) megvághatjuk a 10-20 centis, 3-4 rügyet tartalmazó, fásodott hajtást, vagy vesszőt, a legalsó rügy alatt fél-egy centiméterrel. A páratartalomra ebben az esetben nem kell figyelni, mivel ezeken a dugványokon nincsen levél, ami párologtatna. A metódus ugyanaz, mint az előző esetben, tehát laza szerkezetű, jó vízáteresztő közegbe szúrjuk a megvágott vesszőt, majd folyamatosan nedvesen tartjuk. A közeg lehet tőzeg, homok, perlit, kókuszrost, illetve ezek különböző arányú keveréke. Elősegíthetjük a gyökérképződést azzal, ha talpmeleget biztosítunk a dugványok számára, tehát valamilyen meleg felületre helyezzük az edényt.

Mely növényeket lehet dugványozni?

Egyes növények könnyen gyökeret eresztenek, másoknak hosszabb időre van szükségük, és vannak, amelyeket nem lehet ilyen módon szaporítani. Szaporítható így például a füge, az eperfa, a gránátalma, a nyáriorgona, a hortenzia, a som, a ribiszke, a fekete ribiszke, a leander, a babérmeggy, a fűz, a szőlő, és úgy általában a cserjék, és a kúszónövények. Nem lehet viszont dugványozni a gyümölcsfákról szedett hajtásokat, és vesszőket.