A monília fajok közül Európában a virágfertőző monília (Monilia laxa) és két gyümölcsfertőző monília (M. fructigena és M. fruticola) terjedt el. A gomba fő célpontjai a csonthéjasok, tehát a kajszi, a meggy, a cseresznye, az őszibarack, és a mandula, de ezeken túl az alma, a körte, a birs, a naspolya, és a mogyoró is károsodhat.
A virágfertőző monília
A virág- és hajtásszáradást előidéző Monilinia laxa csonthéjas gyümölcseink egyik legádázabb ellensége, pár év alatt végezhet a fával. A kórokozó a bibén keresztül jut be a növénybe, így virágzáskor résen kell lenni. A betegség jellegzetes kezdeti tünetei a csésze- és sziromlevelek barnulása, a kocsány elhalás, majd a felületeken megjelenő apró szürke ún. exogén sztrómák (termőtest párna felületén megjelenő szaporítóképletek). A fertőzés továbbhalad a vessző belsejében, végül egész ágrészek elhalását idézheti elő. A betegség továbbterjedését a metszfelület barna elszíneződése, és a mézgafolyás jelzi. A beteg részeken rákos sebek is kialakulhatnak. A kórokozó meggy, cseresznye, kajszi, őszibarack és szilva esetében a gyümölcsöt is megtámadhatja, amennyiben az valamilyen okból kifolyólag sérült vagy felrepedt. Ilyenkor gyümölcsrothadás lép fel. A Monilinia laxa fertőzésére elsősorban hűvös, csapadékos, párás tavasszal kell számíthatunk. Az áttelelt micéliumok fejlődése, a konídiumok csírázása már 0 oC-on beindul, a járvány kialakulását a magas páratartalom mellett, a 8 – 10 C°-os átlaghőmérséklet, és a hajnali ködképződés segíti a legjobban.
A gyümölcsfertőző moníliák
A Monilia fructigena nevű gomba a hajtást és a virágokat nem, csak a gyümölcsöket támadja. Agresszív megjelenésére szintén csapadékos időjárás, és az érés folyamán a megszokottnál hűvösebb, 20 fok körüli hőmérséklet esetén kell számítani. Az almatermésű és csonthéjas gyümölcsfákat is megfertőzi. A kórokozók általában sebzésen keresztül jutnak be a gyümölcsökbe. A sebzés gyakran rovarkárosítás (pl. poloska szúrása), mechanikai (jégverés) vagy fiziológiai sérülések (termésfelrepedés) következménye. Veszélyeztetett gyümölcsfajok az alma, körte, birs, mogyoró cseresznye, kajszi, őszibarack és szilva. Ennél a kórokozónál a koncentrikus körökben elhelyezkedő konídiumtelepek sárgás színűek.
A Monilia fructicola a M. laxához hasonlóan virágzáskor, alacsony hőmérsékleten fertőz leginkább, a hajtásokat is károsítja, de a még zöld gyümölcsök ép héján is behatolhat. Hasonló rothadást okoz, mint a Monilia fructigena, de a termés felszínén összefüggőbb szürkés-barnás színű penészgyepet alkot, ami gyakran az egész gyümölcsöt beborítja. Ez a monilia faj az előzőektől eltérően jól alkalmazkodott a meleghez, még 30 fok fölött, a nyári kánikulában is könnyen fertőz.
Védekezés vegyszerek nélkül
A vegyszermentes védekezés kulcsa természetesen itt is a megelőzés, tehát:
- Ne ültessünk gyümölcsfákat nyirkos, páradús, mély fekvésű területre.
- Helyes metszéssel alakítsunk ki szellős lombkoronát, így az hamar megszáradhat, ezzel távol tartjuk a gombákat, és permetezés esetén megfelelő permetfedést biztosítunk.
- Távolítsuk el a gyümölcsmúmiákat, mivel ezeken a gomba áttelel, és tavasszal újra fertőz.
- Ha azt tapasztaljuk, hogy a virágok barnulnak, kókadnak, a hajtásvégek fonnyadnak, akkor megjelent a monília, és gyorsan terjed a fás részekben. Ilyenkor a permetezés már nem segít, így az egyetlen megoldás, ha minél gyorsabban visszametsszük a fertőzött részeket, minimum 15-20 centiméterrel a tüneteket mutató részek alatt.
Vegyszeres védekezés
A hangsúly itt is a megelőzésen van. Az őszi lomhullás kezdetekor történő, valamint a tél végi-tavaszi rezes lemosó permetezéssel jelentősen megtizedelhetjük az áttelelő képleteket. A réz a gombák, és a baktériumok ellen is hatásos, viszont csak rügypattanásig alkalmazható, ezután a fák már érzékenyek a rézre. Ezután virágzáskor kell újra permetezni, hiszen a monília akkor fertőz. Elhúzódó virágzáskor, különösen nedves körülmények között a virágzás alatt 3 permetezés szükséges: a virágzás kezdetén (10 %-os virágnyílásnál), a teljes virágzáskor és a sziromhulláskor. Ez utóbbi nagyon fontos kezelés, ezzel lehet a gomba hajtásba jutását, a hajtáselhalást megakadályozni. Házi kerti felhasználásnál a következő felszívódó gombaölő szerek engedélyezettek jelenleg: Chorus 50 WG, Signum WG, Switch 62,5 WG, Topas 100 SC. Mivel ezek felszívódó hatásúak, permetezés után néhány óra múlva hulló eső, már nem mossa le azokat, a növényben biztosítják a védelmet a gomba ellen.
